1990:

MONTANARO – Vents D’Est, Keleti Szél (1990) – LP PEKKE mg 1990

CoverFront

 

Nagylemez Miquéu Montanaroval  – “Vent’s Est” c. zenéjét játsza jazz- és népzenészekkel együtt. Különböző művészek játszanak vele élőben Budapesten.
Az első szám egy duo Szabados Györggyel.

1991:

Ruttings of the Sacred Phoenix Bird – A szent főnixmadár dürrögései (1990) – Adyton 004

FÜLSZÖVEG:    en_hu_ge

                                                             A lemezt Bicskei Zoltánnak ajánlom

A Főnix, minden kultúra titokzatos madara először elég, hamvába hal, föláldozza, elpusztítja magát, hogy aztán e gyötrelmes tűzben mint égi parázs, önnön akaratából még pompázatosabban újjászülessen. Szent madár, az öröklét nemlétező, soh’sem volt madara, mégis a legvalóságosabb és a legszebb: a képzelet és a szív tüneménye, az Élet rejtélyének uralma a Sors kicsinyessége felett. Szimbólum, az újjászületésnek, az öröklét ez égi és földi gyönyörének káprázatos szimbóluma, mely e különös, áldozatos voltába bölcsen belenyugszik; nem fél, nem tör, nem lázad. Beavatott. Ott tollászkodik minden tett minden pillanatában, ott gubbaszt minden őszben és alkonyaton, és ott száll a méltatlanságok fullasztó füstjei fölött — nem gyilkos fészekrakó.

Mozdulj Szent Madár, támadj fel kormos szeretetünk tüzén, énekelj kilángolt hangszálainkon, táncolj zsarátnok csontjaink hű alagútjaiban!
Áldott tetszhalálod Fényes legyen.

Enyhe mindazoknak akik szépen szólnak Hozzád e trágyaözönben.
Szépen az Ég madarához.

  1. november                                                                  Szabados György

1991:

Sands Music / Homoki Zene (1991) – Adyton 005

FÜLSZÖVEG:     en_hu_ge

A szombathelyi Modern Képtár falai között, ahol ezek a felvételek készültek, meglátogattak minket az istenek, s mi egy különös révült nyugalomban engedelmesen fogadtuk őket.
Leszálltak szívünk tájain, kedves madaraink voltak azok.
A mi vidékünk a Puszta, a kiszáradt tengerfenék, az égre tárulkozó homok. Az istenek pedig mint rejtélyes madárcsapat, olykor észrevétlenül megjelennek a szent pirkadatban a jegenyesorok közötti mezőkön és tollászkodva kivárják, amint a tűző Nap égi pályáját befutja, megaranyozva sorban a csend zöldellő szegleteit.
Aztán csattogva elrepülnek.
Meglátni, hívni, érinteni ezt az éden-titkú világot, a lélek hű tapintatossága kellett: a legotthonosabb nyíltszívűség és a hangok pontos, de szabad birtoklása. Mindazonáltal ez a tisztán improvizatív zene, nem előzmények nélkül való: az alföldi táj, a magyar és európai zene és a kelet-európai sors szőtték sajátos hangzatokká rejtőzködő dallamait.
A Puszta szeretete és a szív tartása. A Homoki Zene a Puszta szellemének adózik. Azonosulás és játék, sors és emlékezet, az égi-földi közellét álmodozása. Nyújtózkodás önmagunkba és az időtlen téres mindenség felé.
Költészet, pillanat csodája, Zen.
Boldog zene és hódolat nagy rokon szellemeknek.
Tisztelet a muzsikusoknak, akik megcsinálták.

  1. szeptember                                                          Szabados György

1993:

Budapest Folk 93 – Live (1993) – Etnofon ER-CD 004 

Nagylemez különböző művészekkel / Válogatás

1996

Forgotten Songs / Elfelejtett énekek (1994?) – Fonó Records FA 12-01

FÜLSZÖVEG:      en_hu_ge

Szól а figemadár

Csend veszi körül ma az igazi zenéket. Siket csend.

Egyre ritkább élmény élő, teremtett, valódi muzsikát hallani. Beavatott és titkos szövetséges az is, aki e zenék nehezen fellelhető, kisszámú és elhallgatott lenyomatait ismeri. Nádasok sűrűjébe kényszerültek а furulyások. A harcos-vigéc a terep ura.

tovább....
Három valódi zenész, három régóta együttmuzsikáló ember léte ma már külön öröm.
A magáramaradt ember szólói, az egymás felé hajló duók összekapaszkodásai korában a zene ritkán szólal meg a zene hullámait is kiegyenlítő hármasság természetes egységében. S a hármas jelleget magába foglaló, Egészbe simult hangzás szinte nagyzenekari muzsikája pedig, manapság már csodaszámba megy.
A mai, önmagát zenei világnak kikiáltó zeneideológia-televény, intézményrendszerével még jó ideig mellőzi és agyonhallgatja majd ezeket a “magról termett”, új zenéket. A status quót fenntartva egy halódó civilizáció próbálja létét a látszatba kapaszkodva meghosszabbítani. Az aládúcolt héjazat azonban régóta üres. Nincs benne mára szívnek fontos közlése.
De van máshol. A hamuhegyek alól is kilobban a teljesebb világ. E trió muzsikáján és a rokon zenék többségében sohsemvolt bonyolultságú rendkívül árnyalt és összetett ritmus süt át – egy lüktető magma erejét sejtjük. A forma felől nézve nemcsak a ritmus felfokozott pulzálása tűnik föl, de a hang íze és mélye, lázas dinamikája, titkos mögöttese. A zene téressége, a lét minősége -­ nyeri vissza itt formáló-megtartó erejét. A szólók és összjátékok új léptéke, a három személyiségnek a régi béklyók nélküli szabad egyensúlyban élő közössége, már egy másik világ természetrajzát előlegezi.
Egy végkifejletre felpörgetett kor halló zenészei megálltak és újonnan kibontott rögtönzőképességük archaikus rítusával befelé hallgatóztak, száműzött énekesmadarakként bábáskodva egy megsejtett, elfelejtett énekekbe rejtett, megújuló világ születésénél. Bármily bonyolultnak tűnik is az Elfelejtett énekek beavató muzsikája, tisztasága, organikus tagoltsága, belső lendülete olyan egyszerűsödést és gazdagodást jelez, amely egy nagy kultúra évezredes formateremtő hagyománya nélkül elképzelhetetlen lenne.
A mély csönd időtlen nyugalmában fodrozódó szabadosi zene, kivételes emelkedettségének és korát megelőző szépségének fölmutatásához és elemzéséhez új nyelv kellene. S noha magyar nyelven már kimondatott egy új világkép, és a nyelv is készen áll, a zenéről író ember hiányzik még. Marad a mindent újrateremtő alkotó muzsikusnak a zene gondolatvilágában is kellő otthonossága. Az emberi-művészi credót maga Szabados mondja ki – “… a nagy improvizáció, a szeretet kozmikus lázán át megtalálni helyét és önmagát, hogy egységre lépjen Mindennel, egyességre az istenekkel.”

Zoltán Bicskei

1997:

Ruttings of the Sacred Phoenix Bird – A szent főnixmadár dürrögései (1991) – Szabados es Tsa. Kkt. – Szerzöi kiadas

FÜLSZÖVEG:   en_hu_ge

                                                            A lemezt Bicskei Zoltánnak ajánlom

A Főnix, minden kultúra titokzatos madara először elég, hamvába hal, föláldozza, elpusztítja magát, hogy aztán e gyötrelmes tűzben mint égi parázs, önnön akaratából még pompázatosabban újjászülessen. Szent madár, az öröklét nemlétező, soh’sem volt madara, mégis a legvalóságosabb és a legszebb: a képzelet és a szív tüneménye, az Élet rejtélyének uralma a Sors kicsinyessége felett. Szimbólum, az újjászületésnek, az öröklét ez égi és földi gyönyörének káprázatos szimbóluma, mely e különös, áldozatos voltába bölcsen belenyugszik; nem fél, nem tör, nem lázad. Beavatott. Ott tollászkodik minden tett minden pillanatában, ott gubbaszt minden őszben és alkonyaton, és ott száll a méltatlanságok fullasztó füstjei fölött — nem gyilkos fészekrakó.

Mozdulj Szent Madár, támadj fel kormos szeretetünk tüzén, énekelj kilángolt hangszálainkon, táncolj zsarátnok csontjaink hű alagútjaiban!
Áldott tetszhalálod Fényes legyen.

Enyhe mindazoknak akik szépen szólnak Hozzád e trágyaözönben.
Szépen az Ég madarához.

  1. november                                                                  Szabados György

1997:

György Szabados: Time-Music (Idő-zene) & Bartók Béla: Divertimento & Román népi táncok (Rumanian Folk Dances) (1997) – Fonó Records FA-034-2

FÜLSZÖVEG:    en_hu_ge

Az ,,Idő-zené”-t 1980 őszén írtam, 81-ben és 85-ben aztán apróbb változtatásokat eszközöltem rajta. A ma repetitívnek ismert zene szembesített az ismétlődés, az ismétlés elemi jelenségével.

tovább....
Az ismétlődés jelenségét – más szerzőkkel ellentétben ­én nem csuрán mint gépies monotóniát, hanem a maga teljességében fogtam fel. A kitartott hang is voltaképpen ismétlődés, és más ritmusok is azok lehetnek, nemcsak a kötöttek és a párosak. A darab­ban ezért jelenik meg a rubato, helyenként pedig a lépcsőzetesség, valamint, – ad absurdum – az önmagát „repetáló”, élő dinamikus hangvonal. Ezért ismétlődik (formailag repetál) a feszes és az oldott részek váltakozó sora, mind szélsőségesebben lendülve hol a feszesség, hol pedig az oldottság élményei felé. Egy világ dramaturgiája szerint. Meglehetősen kilátástalannak láttam akkor a helyzetet, mind a Világban, mind pedig Magyarorszá­gon, s a magamét is. Az erő és az egység, a lélek és a mozgás, az élet és a széthullás, no meg a kultúrák bukása, vagy fennmaradása – mélyen foglalkoztat­tak. Úgy emlékszem, akkor tudatosult bennem újra az is, hogy a ritmus az élet és a zene alapja, s hogy ez az atomoktól a táncig igaz. A ritmus, mint a világ lüktеtő, élő hálózata – energiaszövet, amelynek mindnyájan egy-egy csomója, fonata vagyunk. Bevallom, nem sok öröm árad ebből a zenéből, de nem erőtlen. Ami mégiscsak lényeges dolog.

Szabados György (1987)

 

AKADÉMIAI SZÓLISTÁK

Az Akadémiai Szólisták Kamarazenekar 1995-ben alakult, művészeti vezetője Szabadi Vilmos hegedűművész.

tovább....
A zenekar tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola legtehetségesebb növendékei közül kerül­tek ki. Hangszeres felkészültségük szólista karrierre predesztinálja őket , hiszen számos zenei versenyen nyertek el kiemelkedő helyezést (Flesh verseny I. díj; Koncz János hegedűverseny különdíj; Zathureczky hegedűverseny II. díj, különdíj; Weiner Leó verseny I. díj; Lukács Pál brácsaverseny II. díj).

Hangszertudásukat a zenekaron belül végzett igényes és elmélyült kamarazenei műhelymunkára fordítják. A zenekar, alakulása óta máris szép sike­reket tudhat maga mögött (Keszthelyi Zenei Napok; Nagy nyáresti hangversenyek a Vajdahunyadvárban, illetve bemutatkozó koncertek több vidéki városban). Az 1997-es évre több külföldi meghívást is kaptak (Svájc, Finnország). Az együttes repertoárja igen széles. Műsorán egyaránt szerepelnek úgy a barokk, mint a kortárs zeneszerzők művei.

 

„A Divertimento Bartók utolsó, még Európában, kivándorlás előtt komponált műve.tovább....

A vonószenekari mű komponálása közben a zeneszerző szeme előtt kezdettől fogva a barokk concerto-műfaj mintája lebegett. A végleges fogalmazás meg is tartja az ere­deti műfaj-minta több jellemvonását. Két gyors tétele egy lassút fog közre, bennük a teljes vonószenekar ripienó-ja váltakozva játszik egy vonósötös concеrtinó-jával. A barokk concerto-típusra utal az 1. és a 3. Tétel témáinak rokonsága is. A szélső tételek jellegzetes hangismétlésеi a középső tételben is megszólalnak, pontozott ritmusban.

A Román népi táncok 1915-ös zongorasorozatát két év múlva követte Bartók zenekari változata. A húszas évek folyamán még két újabb zenekari átirat készült: egy vonószenekari Artur Willnеrtől és egy sza­lonzenekari átirat A. Wilke nyomán. A zenekari átdol­gozás a román hangszeres folklóron alapuló miniatűr feldolgozások klasszikusan zárt világát a nagyobb apparátus keretében is meg tudta őrizni. A percnyi időtartamot el nem érő táncokat a barokk szvit gyakorlatára emlékeztető módon hangszerelte meg. Minden táncot más-más, előre meghatározott hangszeregyüttes szólaltat meg. A tételek attacca követik egymást, és a mű egységes felépítését szol­gálja a hangszeregyüttes fokozatos kiszélesítése.”

Forrás: ÚJFALUSSY Józef

1998:

Revelation / Jelenés – György Szabados / Roscoe Mitchell (1996) – Fonó Records FA-038-2

FÜLSZÖVEG:      en_hu_ge

Szegeden, 1994 őszén hallotta Roscoe Mitchell a MAKUZ-t és üzent: а hallott zene megérin­tette, szívesen játszana velünk, örömmel eleget tenne egy meghívásnak. S ezt `96-ban be is vál­totta. Annak ellenére, hogy 95-ben a pénzhiány az utolsó pillanatban visszamonda­tott már egy megállapodást közöttünk.

tovább....
1996 a millecentenárium éve volt, s magam mint afféle Pilis környéki, úgymond „avant­gard”, jócskán tanakodtam: hogyan is han­gozhatna az én megemlékezésem? Maloschik Róbert hívott fel a Magyar Rádióból váratlanul, Dresch Mihály javaslatára, hogy csinálnék-e egy hangversenyt Roscoe-val az Őszi Fesztiválon? S én rögvest igent mondtam. Ugyan, mivel lehetne jobban és eredetibben megünnepelni ezt a jeles dátumot, mint olyan zenével és zenészekkel, olyan zenék sorsszerű találkozásával, amelyek egyaránt „onnan”, a zenei őstenger sokat emlegetett, s máig felzengő televényéből valók, s melyeknek ős-új nyitott világa olyan érzékeny és oly emelkedett, mint amilyen mozdíthatatlan és érzéketlen a csend ami e zenéket és játszó személyeket immár időtlenül körülveszi. Hiszen „zenét csinálni … annyi, mint tudatára ébredni annak, hogy a tanítvdnyok elhallgattak, és felüvölteni, mint a kövek.” Vannak-e ma is akik még hallják a köveknek eme örökkön örökké zengő, magma-mély üvöltését? A Motív másfél évtizedes zenéje (első darab) mellé, tehát kifejezetten e kettős alkalomra, megírhattam a Jelenést. Azzal a kíváncsi örömmel: vajon mit s miről vall majd ez a messziről jött zenészember, ha a mi sor­sunk megválaszolatlan szorongásaival találkozik? A Jelenés archaikus szövegére Sik Sándor: István király c. drámájában leltem. Az eredetit, intuíciómnak megfelelően, egy, a darab végére került záró versszakkal egészitet-tem ki, s talán hasonlóképpen hitelesnek tőnő, archaizáló dallamot komponáltam hozzá. A tematika és a kész darab a Makuz kiváló muzsikusainak nem volt meglepetés, hiszen szinte már ez a zenei anyanyelvük. Roscoe pedig olyan dolgokat „regölt” megrázó szólójában az égre tekintés középkorából, mintha ma is onnan „üvöltene”, ma is benne élne. Olyanokat, amiről nékünk már nincse­nek is emlékeink.

A hangverseny 1996. oktőber 7-én volt a budapesti Thália Színházban. A koncert hatal­mas sikere, a rendkívüli esemény megis­mételhetetlen, szinte szakrális hangulata tette kötelezővé, a Fonó Budai Zeneház szakem­bereinek kiváló felkészültsége pedig lehetővé a kiadást.

„Ne sírj, ne sírj, ne sírj
Szent István királyunk,
nem vagyunk ördögök,
hanem te szolgáid.”

Láttassa ez a lemez is a Makuz (a Makuz-isko-la) alkotó jelenlétét е vajúdó világ születő zeneiségében.

1998. március

Szabados György

1999:

CD1: The Secret History of the Events / Az események titkos története (1996)
CD2: The Sons Turned into Stags / A szarvassá vált fiak (1985) – Fonó Records FA-068-2

FÜLSZÖVEG:     en_hu_ge

Minden művészet mögött ott áll az Ég és Föld
között szenvedő ember, aki a létet maga is
élteti. E nagy s szent működésben, ami a Világ,
végigéljük mindannyian az oldás és kötés: a
létezés szabadságának világunkon túlmutató
misztériumát.
Általmegyünk ezen a titkos,
mindent hevítő parázson. Megméretünk, s
közben történelmet csinálunk magunknak. A
szabadság az Ég visszafogadása bennünk, akik
messzire csatangoltunk. És tudjuk, mert tudva-
tudatlanul is mindenki tudja, hogy a felkínált
időben a világot áldozatunk tartotta-e fenn,
avagy a méltatlanság.

tovább....
Nincsen külön világ és külön művészet. A széthulló nyelv s zene a széthullást jelеnti, a mindenek egységét a néma ikonosztáz. Az égi világosság olykor megmutatkozik, olyankor az ember tisztává s széppé, a közösség jóvá és eggyé válik, a hatalom elcsodálkozik. És megszólal valami hallhatatlan hangzás. Az esetnek ilyenkor szabadság a neve, s a szabadság igazán ilyenkor élhető.

A szabadság jegyében élni, küzdelem. S a lemezen szereplő két kompozíció ilyen hátterű, szakrális indíttatású zene. A hely Európa közepe, az idő a XX. század második fele, világa az önkény otthontalansága és reménye: a megdönthetetlen igazság. A művészetek dolga mesélni – a lelkekért – a Lélek helyzetéről.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc — tudomásom szerint — nemigen ihletett meg komponistát. Az események titkos története 1983-ban született, szerzője improvizatív stílusában és saját szövege alapján. A kommunizmus korában, amikor az igazmondás és az emberi lélek tisztelete teljesen ellehetetlenült, és állami szinten tartatott fenn az értéktelenség s az erőszak kultusza, ez a zene egy rejtélyes szöveg expresszív dеklamációjával, a reneszánsz históriás énekeinek XX. századi inkarnációjaként próbálta csakazértis elmesélni az emberi szabadság 1956-os eltiprásának magasztos történetét. Tiltottan és hírt adva arról, hogy akkor is élt a világon az emberi becsület. A preparált, manipulált („betiltott”) zongorahangnak és a nyíltan elmondhatatlan történet miatt hasonlóképpen „preparált” librettónak (meta-nyelv) ez az oka és zenei funkciója, amit a fafúvók időn s téren átzengő szívhangjai kísérnek.

Előadásra csak 1984-ben, 1986-ban és 1996-ban került. Az 1990-es történеlmi fordulat hatására a librettó utolsó két versszakát a meta-nyelvről később visszafordítottam. Minden más zenei megoldást (az improvizativitást is), korunk kafkai rejtélyességéhez hűen, stiláris okokból véglegesen meghagytam. Kobzos Kiss Tamás egyedülálló énekművészi és alkotói teljesítménye Dresch Dudás Mihály és Vaskó Zsolt lélekkel átszőtt vallomása ez a lemezen hallható előadás.

A szarvassá vált fiak négy tételes zenéje, inspirációja szerint belső történet. Az anya-fiú, a közösség és személy, az elhagyott paradicsom és а magára maradó ember drámája és feloldása. Mert bennünk kezdettől a születés előttinek az emléke: az idill és a mennyország küld és ígér. Ez ad értelmet és erőt ahhoz, hogy megérjük szabadságos sorsunkat, amely a tökéletlenség kásahegyén át vezet.

A zenét Markó Iván rendelte meg a Győri Balett számára 1983-ban és mutatta be 1984-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A nagyszerű MAKUZ zenekar előadására koreografált táncdráma -Markó koncepciójában és teljes egyetértésemmel ­az 1956-os forradalom apoteózisa lett, a cenzúra nem kis megrökönyödésére. Aztán évekre be is tiltatott. Az apoteózist az okozta, hogy a lekaszabolt, hősi halált halt, anyjuk szellem-karjaiba térő fiak, a zárójelenetben megüdvözült égi szarvasokká válnak – , elégtételéül ’56 szent szellemének, és magamnak.

Köszönöm, hogy e művek létrejöhettek és most, így együtt kiadatnak.

Szabados György (1999)