A Szabados szextett 1973-ban, a tagok balról jobbra:
Kimmel “Apó” László, Vajda Sándor, Szabados György, Kathy Horváth Lajos, Ráduly Mihály és Jávori Vilmos

Horváth Lajos volt  az együttes új tagja, előző évben öten voltunk a San Sebasitiani fesztiválon

news_hu   WIKIPEDIA
related_items   RÁDULY  MIHÁLY – (ZENÉSZ)

Ráduly Mihály (tenor- és szopránszaxofonon, fuvola)

1968 és 1973 között volt aktív szereplője a magyar zenei életnek. Játszott Pege Aladár együttesétől kezdve a Syrius együttesen át a Magyar Rádió Szextettjében, a Rákfogó együttesben és Szabados György zenekaraiban.

 

Így vall az interjúsorozat hátteréről:

“Szándékom az, hogy minél átfogóbb képet adjak Szabados György zenei és emberi világáról azon emberek visszaemlékezésein keresztül, akik hosszabb ideig ismerték Őt, mint Zenészt és Embert, hogy az Ő rendívül komplex világának egyes szegmenseit jobban megismerhessék minél szélesebb körben. Az interjúalanyok majd mindegyikét személyesen ismertem és többségükkel baráti kapcsolatot ápolok. Valójában ez késztetett arra, hogy ne egy szokványos kérdezz-felelek interjút készítsek velük, hanem hogy bizonyos dolgokról elmélyültebben vagy éppen elfogultan tudjunk beszélgetni. Az interjú szót a saját definícióm szerint használom (az „interview” számomra nézőpontok közöttiség) ezért a beszélgetésekben az én érzéseim és gondolataim is benne foglaltatnak, néha talán túl hangsúlyosan is.

Ez az interjú-sorozat nem csupán az én “munkám”, ezért itt szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik segítsége nélkül ez az interjú sorozat nem valósulhatott volna meg.

Polai György teszi olvashatóvá a hangzó anyagot; hosszú-hosszú órák fáradságos és idegölő munkájával általa kerül papírra a beszélgetések szövege, amiket hasznos információkat tartalmazó megjegyzésekkel lát el. Ez a már leírt változat kerül Molnár Csabához, aki rendkívül gondos, lelkiismeretes és érzékeny lektor. Az így átfésült anyag kerül vissza az interjú-alanyokhoz, akik utólag is változtathatnak a szövegen.  Miután az általuk véglegesített interjúkat visszakapom, felveszem a kapcsolatot Tharan Marianne-nal egy utolsó „rápillantás” erejéig, végül Ő továbbítja Rudolf Krausnak, a „Szabados György világa” honlap létrehozójának.

Ez az interjú sorozat csupán egy adalék a honlap eredeti céljainak megvalósításához, ami arra hivatott, hogy megőrizze és továbbadja az utókor számára azt a hatalmas zenei és gondolkodói örökséget, amit Szabados György hagyott ránk. Ennek a gerincét azok a felvételek alkotják, melyeket Bognár Ferenc rendszerezett és mérnöki precizitással állított össze hozzá egy kiváló diszkográfiát.

Köszönet mindnyájatoknak és üdvözlet az olvasónak!”

related_items   Grencsó István (zenész, fényképész)

news_hu   Budapest, 2014. december 9.: Ráduly Mihály beszélget Grencsó Istvánnal -„A lehullott morzsákat is fölcsipegettem”

nemcsak zenei, művészeti iskola, hanem filozófia, világlátás – tehát mindenféle. Nem egyszer, a hangszereket elő se vettük. Ültünk a Kassák klub előterében, verseket hozott, olvasott fel, sok erdélyi költőt ismertem meg, ő mutatott tőlük verseket. Nyilván mindig volt téma, politikailag is volt valami „megtárgyalni” (nevet) vagy kibeszélni való. Meg a filmek. Tehát, tényleg egy ilyen átfogó dolog volt, ami annyira hiányzik…

related_items   Benkő Róbert – (zenész)

news_hu   Budapest, 2014. december 16.: Ráduly Mihály beszélget Benkő Róberttel – “És akkor azt mondta, hogy most muzsikálunk…

Az a szerencse, hogy a „dolgok” élnek, ezek tovább fognak… Nem azért, mert ezt a Szabados találta ki, hanem mert ez az élet természetes, megmásíthatatlan rendje. Az a fajta gondolatiság, az a fajta életszemlélet, amit Szabados György is képviselt.

related_items   Dresch Mihály – (zenész)

news_hu   Budapest, 2015. február és 2016 június 07.: Ráduly Mihály beszélget Dresch Mihállyal: „az útravalónak a magja bennünk is megvolt”.

… mi ott szabadon játszottunk és kialakultak tényleg nagyon komoly, nagyon szép dolgok, de amikor a Gyuri ezt leírta, megpróbálta leírni, nem lehetett könnyű, és nem tudtuk lejátszani. És akkor mondta is: „de hát, ezt ti játszottátok” (nevet)! De nem tudtuk úgy lejátszani, mert akkor már az nem úgy szólt! Szóval, nagyon nehéz meló volt megtanulni ezt lejátszani.

news_hu   Budapest, 2015. április 25.: Ráduly Mihály beszélget Csányi Attilával (1940-2016) Szabados Györgyről 

kivetítették a Szabadosnak a kottáját, amit, ha nem mondják nekem, akkor egy Burda divatlap szabásmintájának hihettem volna vagy bárminek! Azon minden, csak hangjegy nem volt! Azon minden volt, jelek, vonalak…

related_items   Turi Gábor – (író, jazz kritikus)

news_hu   Debrecen, 2015. június 11.: Ráduly Mihály beszélget Turi Gáborral – „Elsősorban gondolkodóként áll előttem”

A legmeghatározóbb forrása a magyar kultúra volt. Mindig erről beszéltünk egyébként, ennek a hátteréről, jellegéről, a nemzeti sajátosságokról: Ez a vonulat volt az, ami érvényesülésének leginkább az akadálya lett bizonyos körökben Magyarországon, Budapesten. 1990 előtt, a proletár internacionalizmus korában a nemzeti háttér, a nemzeti érzületek nem élveztek pre­ferenciát, sőt, el voltak nyomva…

related_items   Gonda János – (zenész, író)

news_hu   Budapest, 2015. július 15.Ráduly Mihály beszélget Gonda Jánossal – „Mélyfúrással” a magyar zene gyökereihez” 

“ő egyre intenzívebben és elmélyültebben alakította ki a maga homogén, autonóm zenei világát. Gyuri egyre inkább egyfajta „mélyfúrással” tulajdonképpen a magyar zene gyökereihez kívánt lehatolni,”

news_hu   Bognár Bulcsu  (történész-szociológus)

news_hu   Budapest, 2016. február 18.Ráduly Mihály beszélget Bognar Bulcsuval – „Nem a tagadást kell tagadni, hanem állítani kell.” 

“Bartókra utalva ebben a parlando-rubato jellegben ő nemcsak annak a zenének a megnyilvánulását vélte felfedezni, ami minden egyes zenei gesztusnak az alapját jelenti. A magyar népi kultúra iránti elköteleződése abból adódott, hogy úgy látta, hogy ebből a hagyományból építkezve az „elveszett paradicsomot” újra lehet teremteni. (…)  Azáltal, hogy itt ez a fajta ősi népzene a maga hihetetlenül gazdag dallamkincsével és ritmusvilágával ennyire erőteljesen megmaradt, adott alapot ahhoz az elgondoláshoz, hogy az elfuserált modern világ újrateremthető lehet.”

related_items  Bicskei Zoltán   (grafikus, filmrendező)

news_hu   Budapest, 2016. április 20.Ráduly Mihály beszélget Bicskei Zoltánnal – “Bármelyik megnyilatkozása rendkívül tömör volt. A mai szószátyár korban ez feltűnő volt

Az első pillanatban látható volt az emberi tartása. Erre tenném a hangsúlyt! Mert a mai világban oly kevés a hiteles ember. Az, ami a zenéjében azt a tüzet, tisztaságot, erőt és fölemelő érzést adta, az ebből a hitelességből táplálkozik. 

news_hu   Budapest, 2016. október 5.Ráduly Mihály beszélget Szakcsi Lakatos Bélával – Azt mondta a Béla, hogy „nem igaz, hogy nem tudott zongorázni”!

A jazz az egy improvizációs zene, és azért volt eredeti a Szabados Gyuri, mert ő kellő időben hozzányúlt a népdalokhoz, a magyar népzenéhez, Bartókhoz, amikor még, meg kell mondani, hogy a jazz-zenészek körében ma sem nagyon… (nevet) ildomos Bartókot hallgatni, miközben az összes fekete meg amerikai már mind a Bartókról beszélnek.