related_items  2016 – 2017

related_items  1979 – 2015


Year 2018 – 2022:

A Tribute to György Szabados


MAKUZ Memorial Concert in Budapest

What may happen, could happen again. After more than a decade break, the band that György Szabados used to lead, came together for an open concert on 20th December. The evening, now an annual Christmas event, was organized by the Adyton Foundation and hosted by the premier avantgarde place in Budapest, the Lumen Café. Visitors came from all over the country including Győr, Debrecen, and even as far as Italy.

All the members of the onetime band available joined the company. In alphabetical word order: István Baló (percussion), Róbert Benkő (bass), Mihály Dresch (reeds), Tamás Geröly (percussion), István Grencsó (reeds), Ferenc Kovács „Öcsi” (trumpet and violin), Miklós Mákó (trumpet), Szilárd Mezei (viola), and Zsolt Vaskó (reeds). The only person missing was György Szabados who died in 2011.

The hall was packed with people who had the pleasure to listen to two extended compositions by the Master: The Interrogation of Irma Szabó, evoking the mood of remebrance, and a more energetic and playful Regölés (Winter Folk Ritual). The musicians, as if stepping back in time, felt high performing together again, featured their individual talents in solo spots emerging from collective improvisation, and uplifted the music from a solemn and mournful mood to celebratory outbreaks, fully dedicating themselves to the delight of free playing.

The concert was a huge success and may signal the beginning of something new. The notion of a long forgotten collective experience could rouse the interest of those involved to continue and come together to perform again once or twice a year. In the spirit of György Szabados.

Gábor Turi

Az idő szelleme a zenében [In: Vajdasági Rtv, 26.09.2022]

Szabados György emlékestet tartottak Magyarkanizsán [In: YouTube: Info TV, 30.09.2022]

Remembering Szabados in Kanizja, Serbia

Three years after the Hungarian publication of the book titled Szabados, it became available in Serbia, too. György Szabados was closely linked to this small town in Vojvodina, inhebited by native Hungarians, via film-maker and graphic artist Zoltán Bicseki, and the House of the Arts. He used to be a household musician of the international jazz festivals in former times.

                At the book presentation and the round table hat followed it, host Zoltán Bicskei was joined by Dr. Nemanja Sovtic musicologist (Novi Sad), Gábor Turi jazz critic (Nagymaros), Szilárd Mezei musician (Zenta) and concert agent Kornél Jenei(Szeged), all closely linked to Szabados, who evoked their personal memories. The talks were complemented by audiovisusal presentations representing the music and views of Szabados. The event was visited by  Jusit Szabados, vidow of the artist and Rudolf Kraus, owner of the web site The World of György Szabados, on his way to Transilvania.

                In the second part of the evening the commemoration was followed by a music concert. The stage first was taken by folk singer Annamária Szabó (Temerin), followed by another Hungarian folk music presentation by the duo of flutists Zoltán Juhász and Kálmán Sáringer (Budapest). The evening concluded by a powerful concert by the Szilárd Mezei Septet, including Szilárd Mezei (viola), Andrea Berendika (flute), Bogdán Rankovic (saxophone), Branislav Aksin (trombone), Marina Dzukljev (piano), Ervin Malina (double bass), and István Csík (drums).

                The whole program was sponsored by the Serbian Minsitry of Culture and Information, the Hungarian Academy of the Arts, and the Hungarian publishing house MMA.

Gábor Turi

Photo: Rudolf Kraus, Judit Szabados, Gábor Turi


Evening in memory of György Szabados
planned 2021, November 6 in Magyarkanizsa/Kanjiža, Serbia / THE NEW DATE FOR THE DAY OF SZABADOS IN KANJIZA IS SEPTEMBER 24, 2022. 

The composer and pianist György Szabados passed away 11 years ago.

On this occasion we pay homage to the composer’s life-work with high impact on the contemporary art in Vojvodina in Northern Serbia.


Gallery Dobó Tihamér

5 p.m. Presentation of the book SZABADOS

Introduction: Györgyi Pécsi– head of the publishing house MMA

Gábor Turi, critic (Budapest)
Zoltán Bicskei, co-editor of the book
Dr. Nemanja Sovtić, writer on music theory (Novi Sad)


Gallery Dobó Tihamér

6.30 p .m. Panel discussion about the work of György Szabados

Moderator: Bicskei Zoltán


Gábor Turi, critic (Budapest)
Dr Nemanja Sovtić, music theory writer (Novi Sad)
Szilárd Mezei, composer, musician (Zenta)
Kornél Jenei (Szeged)


8.30 p.m. Művészetek Háza, small stage


Annamária Szabó – solo vocals (Temerin)

Zoltán Juhász – flute, duda (Budapest)
Kálmán Sáringer – flute, duda (Budapest)
Béla Szerényi id. – tekerölant (Budapest)

Mezei Szilárd Septet (Beograd, Újvidék, Zenta)
Mezei Szilárd – viola
Andrea Berendika – flute
Bogdan Ranković – alt saxophone, bass clarinet
Branislav Aksin – trombone
Marina Dzukljev – piano
Ervin Malina – contrabass
Csík István- percussions


Free entry to all events

The event was supported by: Hungarian Academy of Arts, MMA Publishing House, Cnesa OMI

Saturday 5 February 19:00 – 23:00
Fonó Music House, Budapest: Duplázó – Domog (MONG), Tengri (Éva Kanalas – György Szabados)

The band Domog was founded in 2006. The musical ensemble is composed of Morin Khuur (national instrument), Khöömei (national instrument), Ikh Khuur (national instrument) and cither players. The orchestra has performed in more than 30 countries in Asia, Europe and America.
Some of their musical successes are many:
They performed at the opening ceremony of the 2010 Winter Olympics in Canada.
Bulgaria’s World Folk Art Award 2013.
Grand Prix of the Austrian F. Schubert Competition 2013.
In 2014 they won the Best Orchestra of Mongolia award.

TENGRI – Omnipresence -, a unique musical creation, is premiered by Éva Kanalas, accompanied by Róbert Benkő on bass and Máté Pozsár on piano, in the spirit of the musical creative process that is also heard on the new CD release. Improvisations on folk songs, in the woven world of musical poetry, which will lead the listener into a ritual theatrical environment. Tengri, a Turkic word meaning everything.

The concert by György Szabados and Éva Kanalas will sound a completely original musical world. Szabados is deeply inspired by the strong, ancient, pure vocal world, the way and the sound of Eva Kanalas’ singing. Her style, which goes back to East Asia and demands archaic vocal technique, seems to be in contrast to Szabados’ vocal world, but it immediately becomes clear that the two are ultimately connected and in complete harmony. Kanalas surrounds his bound folk songs with the free music of Szabados. This musical poetry offers the listener a musical experience of great spaciousness in space and time. There is nothing that he does not slowly sift through and tie into his distinctive music. And one can only admire Éva Kanalas’s hearing, the uninhibited confidence with which she sings so naturally in this ‘woven medium’.
They perform:
Éva Kanalas – vocals
Róbert Benkő – double bass
Máté Pozsár – piano

VI. Adyton Christmas, 15 December 2021 20:00 Budapest, Opus Jazz Club

  Opus Jazz Club

Adyton Christmas

Premiere of two pieces for string quintet and soprano by István Grencsó
Grencsó Collective Zúzmara
Concert of the ADYTON SPACE ENSEMBLE conducted by Szilveszter Miklós

Márta Murányi – soprano
Margit Szvetnyik – violin
Andrea Miron – violin
Szilárd Mezei – viola
Bernadett Brestyánszki – cello
Zoltán Csányi – double bass

Máté Pozsár – piano
Róbert Benkő – double bass
Szilveszter Miklós – drums
István Grencsó – flute
Szilárd Mezei – viola

Máté Pozsár – piano
Róbert Benkő – double bass
István Grencsó – wind instruments
Boldizsár Hoffmann – synthesizer
Dóczi Bence – guitar
Zoltán Sándor Kováts – double bass
Zoltán Csányi – double bass
Cseke Dániel – wind instruments
Zsófia Németh – flute
John Oslansky – saxophone

“There is no score, no notes to be played, only a few non-professional instrumentalists and singers who, according to the teachings of György Szabados (…), bring out the innate musicality of themselves, free of civilisation and cultural influences. (…) With traditional thinking it is difficult to understand how music can be created without anything being planned and laid down in advance. And that is what happened on this evening (…). Szilveszter Miklós, following the example of Lawrence ‘Butch’ Morris, an American who developed the method of structured free improvisation, induced the sounds and soundscapes with hand gestures, with the wave of his conductor’s baton, he directed – not conducted! – the movements of the freely improvising orchestra, the dynamic gradations, the interlocking manifestations of soloists and instrumental groups. The performance, which lasted around three quarters of an hour, cannot be called a composition by its very nature, but rather a continuous series of collective, sometimes individual musical deposits (…) took on a sombre, dignified, sometimes mournful tone, compelling the audience in the hall to listen without flinching. In the second part of the programme, a collaboration between amateur and professional jazz musicians, György Szabados’ well-known composition Regölés, a folk theme, was played in a relaxed atmosphere, with the joy of spontaneous music-making foreshadowing the mood of the coming Christmas” – wrote Gábor Turi about Adyton’s last Christmas concert in 2019.

Additional information:

  Mert a szabadság (poem by György Szabados)
  Németh Zsolt: Adyton Karácsony (Opus Jazz Club, 2021.12.15.) [In: JazzMa, 2021. december 22.]

Presentation of new CD: György Szabados – Éva Kanalas: Improvisations for folk songs – 8th October 2021 in the National Theater in Budapest (HU)

image description

   More CD Info

audio info    1997: Szabados György & Kanalas Éva – TENGRI
 2019: Bicskei Zoltán: Elfelejtett ének (Énekhang Szabados György életművében)
  Szabados György & Kanalas Éva lemezbemutató [2021. október 8., Hangszínház (TENGRI – Mindenség)]
  Új CD bemutató: Szabados György – Kanalas Éva: Improvizációk népdalokra – 2021. október 8.-án a Nemzeti Színházban Budapesten

NAGYMAROS (HU) 26-28 August 2021 – 7th Adyton Workshop – Again in Hungary, Nagymaros

2021, 11th June – Fonó Budai Zeneház, Budapest: TRIBUTE TO GYÖRGY SZABADOS

It has been ten years since Szabados György Kossuth Award winning pianist, composer, the ‘father of Hungarian improvisational music’ passed away. A new generation of musicians has grown up. They have not had direct contact with the Master, but his work and influence are obviously palpable.

Ajtai Péter – double bass
Ávéd János – saxophone
Baranyi Bence – drums
Berta Zalán – bass guitar
Boldi Tamás – piano
Cseke Dániel – saxophone
Dóczi Bence – guitar
Gyárfás Attila – drums
Hock Ernő – double bass
Kováts Zoltán Sándor – double bass
Kováts Gergő – saxophone
Menyhért Márton – guitar
Miklós Szilveszter – drums
Pozsár Máté – piano
Szelevényi Vito – trumpet

  Additional info about the event

3rd May 2021:

Lecture by Máté Pozsár about György Szabados [The Hungarian Academy of Arts, Budapest 2021, 3th May]

  Pozsár Máté (piano)
 The Hungarian Academy of Arts launches a series of spring programs

Loading the player...

30th April 2021:
Láttam (I saw) – short feature film by Zoltán Bicskei – Music by Gergely Ittzés and György Szabados


  Gábor Gelencsér talking about a film for the online premiere on 30th April 2021.
 Zoltán Bicskei short film premiered in the program of the Urania National Film Theater in Budapest on the day of the Hungarian film, on 

Loading the player...


Mr. Zsolt Németh (Member of the board of the ADYTON ART FOUNDATION) informed me as follows:

We have to share with you some bad news.

As you know, the financial background of our Adyton workshops is overwhelmingly the fee paid by the participants. This year we composed an ambitious and demanding program, with excellent teachers, including the online workshops of Ken Vandermark. To cover the costs of the workshop we would need at least 15 participants who pay the fee. Until now merely 9 persons registered for the program and this is much less than necessary. Because of the financial infeasibility yesterday we had to make a very painful decision and we cancelled the whole workshop.

We really tried to do our best, we advertised the program on different channels, we contacted each of the persons who earlier joined us, but the result is zero.

Please find attached the planned program, as a historical document.

V. ADYTON CHRISTMAS, 18th DECEMBER 2019 AT 8 P.M., Budapest, Opus Jazz Club

Adyton Christmas

Nóra Krokovay – cello
Zsófia Németh – flute
Boldizsár Hoffmann – synthesizer
Bence Dóczi – guitar
Lőrinc Pantali – alto saxophone
John Oslansky – soprano saxophone
Zoltán Sándor Kováts – double bass
Péter Lukács – drums

István Grencsó – clarinet
Máté Pozsár – piano
Róbert Benkő – double bass
Szilveszter Miklós – drums

Gabi Medgyesi – film
Bakos Bettika – voice

This year, the Adyton Free Music Community celebrated its fifth anniversary. Among other activities, the members gather each August in Nagymaros or a few days, to focus on different aspects of free music together, while each December they organize Adyton Christmas where they disclose their experiences of the summer camp and also commemorate the legendary Kassák Christmases led by the late György Szabados. This is the second time that Opus Jazz Club hosts the event, where the Grencso Collective Circle and invited participants of the summer reunion will give a concert, preceded by a short documentary film by Gabriella Medgyesi, recalling the events of this summer in Nagymaros.

“The fifth Adyton free music workshop was the first one I was involved with. The experience re-confirmed for me that free improvisation is in fact, at its core, creative association: We can only improvise freely with those who are willing to associate with us creatively. The question was this: How can a workshop bridge the different perspectives and levels of experience in performance and practice, in a way that allows all of us to participate and develop our own sense of what free improvisation can be and help us to become? It comes to this—from the most technically complex performances to basic human relations: Bring your heart and bring your ears. Be ready to play from the heart and listen for everyone. Music is in the air at all times, and we are free to pluck it together while we can, in a way that helps us all know that the music remains with us and without us.
It is in our hearts that we feel the presence of the music, and it is through our ears that we commit to one another. We can make many types of music without listening to one another well. But we cannot improvise freely together without the commitment to listen as deeply as we can to one another. One way to think of it is as a spiritual practice.
I think we had a tremendous time. Knowing that we would be together for four days helped us to be open to trying different things and seeing what worked and how it worked. We knew we could ask questions and exchange ideas.”   Lewis Jordan

 Adyton-karácsony a szabad zenélés jegyében [In: Magyar Jazz – Turi Gábor  2019. december 20.]
 Adyton Karácsony a BMC-ben [In: JazzMa – Németh Zsolt, 2019. december 22.]

2019, 21 November in Budapest:

An international conference on the life’s work of György Szabados

Infos in German & in English
   Info about the book: SZABADOS

NAGYMAROS (HU) 20 – 25 August 2019 – Workshop in the spirit of György Szabados


Our free music workshop took place from 20 to 25 August 2019. 

Related Items:

  Online JazzMa – Exkluzív interjú Grencsó Istvánnal az Adyton táborról

Grencsó Pistáék gőzerővel készülnek a jubileumi ötödik Adyton táborra.


1) Kinek a fejéből és mikor pattant ki az az Adyton tábor ötlete?

6 évvel ezelőtt volt egy szeretetvendégség Jutka asszonynál /Szabados Jutka/ Nagymaroson. Akkor vetettem fel egy közösség, egy együttlét lehetőségét, ami Szabados György zenei és filozófiai gondolatvilága köré szerveződne.

2) 2014-ben lett volna Szabados György 75 éves. Arra nem gondoltál, hogy akkor indítsátok?


Ideje van az elgondolásnak és eljön az ideje, a megvalósításnak is…

… majd elközeleg az elmúlás ideje is.

3) Tudtatok támogatókat szerezni?

Kétszer próbálkoztunk állam apónál, de a kijelölt bizottság szakavatott ítészei nem találták támogatásra méltónak… azóta nem foglalkozunk azzal a brigáddal…

Magánemberek, illetve Nagymaros Polgármesteri Hivatala nyújt néminemű támogatást, segítséget.

4) A Grencsó Kollektíva tagjain kívül kik tanítottak az elmúlt 4 évben a táborban?

Nem tartom szerencsésnek a “tanítás” szót, inkább úgy mondanám, hogy megosztották emberi és művészi tapasztalataikat…  Többek között: Bolcsó Bálint, Szabó Sándor, Heidrich Roland, Dresch Mihály, Ráduly Mihály, Dukay Barnabás, Kovács Tickmayer István, Szemző Tibor, és persze voltak – vannak, nem “csak” zenei témájú előadások, beszélgetések. Jász Attila – költő, Bognár Ferenc elemzése, elmélkedése Szabados György zenei világáról…  Képzőművészeti, illetve fotókiállítások – Veress Tamás grafika, Domonkos Zsuzsa festőművész, Ekési Orsolya és Dormán László fotográfia és sokan mások…  Elnézést, hogy nem teljes a felsorolás.

5) És az idén kik fognak?

Lewis Jordan – zenész-költő /Szanfransziszkó/, Dukay Barnabás, Mezei Szilárd, Szabó Sándor, Benkő Róbert, Miklós Szilveszter.

Később csatlakozik Pozsár Máté, és talán meglátogat minket ifjabb Kurtág György is.

Egy duókoncert erejéig ellátogat Dresch Mihály, az idei fotókiállítást Gábor Béla fényfestményeiből rendezzük.

6) Eddig mindig voltak olyanok is, akik régen Szabados vonzáskörzetébe tartoztak és meséltek a régi időkről. Például Ráduly Mihály. Az idén ki tart előadást Gyuriról?

Bognár Ferenc elmélkedése kimondottan Szabados György zenéjére fókuszál. Lesz beszélgetés a diófa alatt, Lewis Jordan-nel és Mezei Szilárddal.

7) Úgy tudom, az idén Amerikából jön egy ikon workshop-ot tartani. Ráadásul Te már régóta jó barátságot ápolsz vele.

Jól tudod! Lewis testvérem végig velünk lesz. Több évtizedes barátság és zenei testvériség – erős kötelék közöttünk.

Több CD anyagot is rögzítettünk már, ami a BMC gondozásában került kereskedelembe…


8) Általában hány ember jelentkezik az Adyton táborba?

14-16. Több nem is igazán lenne szerencsés… Ez nem zeneiskola, nem zeneipari kisüzem…

nem, hogyan utánozzunk különböző stílusokat…?


9) Ha valaki eme interjú hatására szeretne még jelentkezni, akkor meddig jelentkezhet? És főleg, kinél?

Még ezen a héten. A fészbukon az “Adyton Művészeti Alapítvány” címszó alatt letölthető minden információ.

10) Még nem mondtuk el, hogy hol tartjátok a foglalkozásokat?

Közösségünk helyszíne természetesen Nagymaros,  Sigil kávézó és galéria.

11) És az esti koncertek is ott kerülnek megrendezésre? Vagy lesz más helyszín is?

Igen, kettő kivételével. Mezei Szilárd szóló, ill. Dresch-Grencsó duó a Szabados ház udvarán, és tervezek egy “természetes” zenét közvetlenül a Duna parton…

12) Jó időt és sok “diákot”!

Köszönöm Robi Bá’!

Fürdő dresszt mindenki hozzon!

  Online JazzMa – ADYTON tábor – I. nap

Fittyet hányva minden valószínűségre és hűvösen racionális kalkulációra, megnyílt az V. Adyton Szabadzenei Műhely és Alkotó Együttlét Nagymaroson. A rendezvénysorozatot Szabados György zenei és szellemi örökségének ápolására indította 2014-ben Grencsó István és a helyszín sem véletlen, hiszen Szabados György életének utolsó évtizedeiben Nagymaroson élt.

A táborban az érdeklődő zenészek avatott mesterek vezetésével a szabad improvizáció, a szabad zenélés technikáival és – ami még ennél is fontosabb – a lelkületével ismerkednek. Az idén 22 fővel rekordot döntött a résztvevők száma. Többségük már a korábbi években is szerzett tapasztalatot és ennek birtokában tért vissza Nagymarosra, de érkeztek újak is.

A nulladik nap estéjén a nyitó program Peter Kowald-ról, a nagyformátumú, Magyarországon is számos alkalommal fellépő német bőgősről szóló „Off the Road” című film közös megtekintése volt, segítve a ráhangolódást a másnapi közös munkára.

Augusztus 21-én délelőtt Lewis Jordan amerikai szaxofonos, költő és szociológus tartott zenei gyakorlatokat, valamennyi résztvevő számára. Ezt követően kiscsoportos foglalkozások következtek Lewis Jordan, Szabó Sándor és Benkő Róbert vezetésével. Éppen Szabó Sándor ült mellém az asztalhoz, őt kérdezem az eddigi tapasztalatairól. „Mindenhova koncepcióval indulok. Tudván, hogy itt vegyes lesz a muzsikusok összetétele. Van, aki konziból jött és vannak a zsigeri zenészek. A konzi tapasztalata itt bizonyos értelemben akadály, fel kell szabadítani őket az ott elsajátított fegyelem és gátlások alól. Itt nincs kotta, mindent magunkból kell kijátszani, ez nem a technikáról szól, sokkal inkább mély pszichológiai folyamat. Ehhez készítettem elő különböző helyzetgyakorlatokat, ami felöleli a zene minden dimenzióját, a ritmust, a dallamot, a formát, a harmóniát. Közben kapnak ismereteket a zene metafizikájáról és mélyebb pszichológiájáról is, ami segíthet önmagunk jobb megismerésében. Próbálom megéreztetni velük, hogy a zenének az elsajátítása nem csupán előre leírt dolgok begyakorlása, hanem sokkal inkább megtapasztaláson és átélésen alapuló beavatódás.”

A közös ebéd után Lewis Jordan-nel beszélgetett Turi Gábor és Németh Zsolt a pályájáról, mestereiről az őt ért hatásokról, művészi törekvéseiről, a szabad zene egyes fejezetiről.

Délután folytatódtak a kiscsoportos gyakorlatok, majd este a társművészetek felé vállalt nyitottság jegyében a helyszínt biztosító Sigil galéria és kávézóban megnyílt Gábor Béla fotókiállítása. Először Kelemen Sándor szép, értő, a képekhez való közelítést segítő megnyitója hangzott el, majd Lewis Jordan altszaxofon-szólója következett, ahol képtől képig sétálva minden fotóhoz fűzött néhány hang-jegyzetet.

Az est hátralevő részében a formációk egymást követve közönség előtt mutatták be az első napi munka eredményeit, végül a napot Grencsó István vezényletével és instrukciói alapján két nagyzenekari darab zárta.

Néhány vélemény azoktól, akik első alkalommal vesznek részt a táborban.

”Jazzt is tanultam a konziban, az ottani improvizációs gyakorlatok mások voltak, inkább akkord alapúak. Az itteni más, valami ilyesmit vártam, ez nagyon jó.”

„7 évig tanultam klasszikus zenét, ennek nem volt része az improvizáció. A légkör szabadságot ad, meg lehet nyílni. Tavaly nézőként már jártam a táborban, de átélni még nagyobb élmény.”

„Úgy alakul, amire számítottam, hogy nagyon-nagyon jó lesz. Szabad, felszabadult hangulat. A zene is kezd néhol jó lenni, de ebben még javulhatunk.”

És ez még csak az első nap volt.




V. Adyton Szabadzenei Műhely és Alkotó Együttlét – 2. nap

Maloschik Róbert főszerkesztő úr felemelte pálcáját, és megintette a krónikást, mert késett a beszámolóval. És a lapnál nyilvánvalóan rendnek kell lenni, az ígért írásnak el kell készülni, tehát igaza van – még akkor is, ha a késés nem róható a krónikás lustaságának számlájára, az oka inkább az események sűrűségében és összetettségében azonosítható. És ezzel valójában már át is csúsztunk a történtek felidézésébe.

A nap a programnak megfelelően kiscsoportos zenei foglalkozásokkal kezdődött Lewis Jordan, Szabó Sándor, Benkő Róbert és Grencsó István vezetésével, és ezek folytak a délután derekáig.


16:30-kor kezdődött Bognár Ferenc „Szabados György zenei építkezése – közös zenehallgatás és elmélkedés” című előadása, amiben bemutatta néhány fontos Szabados kompozíció fő motívumainak alakulását, egyebek között a „Ballada”, a „Tánczene” és a „Ceauswitzi koncert” példáján. Ezeknek a daraboknak a hallgatása – legyen szó bármelyik változatról – mindig finom zenei élmény. De a belepillantás lehetősége az alkotói folyamatba olyan módon, hogy az időrendben rendelkezésre álló koncertek, lemezfelvételek alapján követhetővé válik, miként integrálódott például a Csíki verbunk a Ceauswitzi koncertbe, kifejezetten izgalmas intellektuális kaland, különösen olyan minőségű kalauzolás mellett, mint amilyet Bognár Feritől kaptak a jelenlevők.  Az előadás után őt kérdeztem arról, hol tart a Szabados Archívum gondozása és milyen feladatok vannak még hátra.  „Lényegében az audio gyűjtés, rendszerezés, értékmentés befejeződött. Persze mindig kerülhetnek elő új anyagok, amiket be fogunk illeszteni, de a munka oroszlánrésze befejeződött. Ezek a kincsek megfelelő szöveges instrukciókkal ellátva a Szabados György világa honlapon magyarul, angolul és részben németül elérhetők. A videók feldolgozása is a végéhez közeledik, néhány videóval van még munkánk, az idén ezzel el fogunk készülni.”


A következő esemény Mezei Szilárddal, a vajdasági zeneszerzővel és brácsással folytatott beszélgetés volt. Szilárd beszélt tanulmányairól, zenei gyökereiről, arról az útról, amelyen eljutott a szabad zenéhez, és nem utolsó sorban együttműködéséről, közös muzsikálásairól Szabados Györggyel. A hallgatók bepillantást kaphattak abba is, zeneszerzőként miként kezeli a komponált részeket és a szabad improvizatív elemeket a műveiben. A beszélgetés után a jeles brácsás a tábor zenészei számára workshopot vezetett, mégpedig nagy sikerrel, ha a feszes napirend nem szorította volna őket, talán egész nap folytatták volna.


A délutáni próbák után Szabados György özvegyének, Jutka asszonynak a kertjében mintegy hetvenen gyűltek össze házi muzsikálásra, kis esti zenére. Egy ház kertjében ez azért elég méretes gyülekezet, jogosan merül fel a kérdés, kikből állhatott. Nagyjából a felét a tábor résztvevői és tanárai tették ki. De eljöttek Jutka asszony rokonai, barátai, ismerősei, művészetet kedvelő nagymarosi polgárok, aztán végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a szabad zene feketeöves rajongói és a hazai jazzélet néhány ikonikus figurája. Ráduly Misi majdnem minden nap a délutáni programoktól az éjszakai beszélgetésekig a táborban időzött, jószerével minden résztvevővel személyes kapcsolatot alakított ki, így adhatott nekik értékes bíztatást. Szigeti Péter két éjszakába nyúló estén tartott a Sigil teraszán spontán, élmény alapú jazztörténeti szózatokat. No, de térjünk vissza az esti kertbe, ahol Szabados egykori, és ma is aktív zenésztársai közül először Mezei Szilárd és Benkő Róbert duóját hallgathatták meg a sajátos aurájú helyen a résztvevők, majd Grencsó István és Dresch Mihály párosa hol csendesen emelkedett, hol kirobbanó improvizációjának hangjai töltötték be az estét. Nehéz lenne megmondani, ez a négy kiemelkedő muzsikus mikor lesz legközelebb látható és hallható egy program keretében – ha egyáltalán. Így a kert vendégei mindenképpen unikális esemény részesei voltak, úgy zenei, mind történeti értelemben.

Elszállt az idő, későre fordult a gyönyörű nagymarosi este, és mivel tíz után nem illendő (meg amúgy nem is szabad) csörömpölni, a Sigil kertben már nem szólaltak meg a hangszerek. De nem volt akadálya a teraszon az újabb Nagy Éjszakai Beszélgetésnek, aminek résztvevője volt mindenki a középiskolás korú fiataloktól a foglalkozásokat vezető tanárokon át fentebb említett nagy öregekig. És ez legalább annyira integráns része az Alkotó Együttlétnek, mint a közös muzsikálás. De erre később még visszatérnék.

  Online JazzMa – V. Adyton Szabadzenei Műhely és Alkotó Együttlét – 3-4. nap

Nagymarosra kiküldött tudósítónk, Németh Zsolt jelenti a tábor utolsó két napjáról. – A szerk.

3. nap

A nap javarészt a munka jegyében telt, a zenészek különböző formációkban végeztek zenei gyakorlatokat. Ezt napközben egyetlen más típusú program szakította meg, Dukay Barnabás két és fél órás előadása Bach c-moll csellószvitjének saraband tételéről, amely során a kozmikus összefüggésektől indulva és a hangok, hangpárok viszonyáig eljutva tárta fel a hallgatók előtt a darabba kódolt rejtett összefüggéseket, üzeneteket. Azt hiszem, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a hallgatók olyan muníciót kaptak Dukay Barnabástól zenefilozófiából és műelemzésből, ami hosszú ideig elkíséri őket, és hatással lehet arra, ahogyan a zenéről gondolkodnak.


Az esti bemutatók sorát a Szabó Sándor vezette, gitárosokból, fuvolásokból, énekesekből, billentyűsből és ütősből álló műhely nyitotta, bepillantást engedve a zeneteremtés folyamatába. Bemutatójukat Szabó Sándor (gitár) és Hoffmann Tamás Boldi (billentyűs) duója zárta. Ezt követte Benkő Robi három bőgősből és egy csellistából álló workshopja, a lágyan áradó hangzástól a zaklatott futamokig széles skáláját villantva fel annak a csodálatos hangzásnak, amire ezek a hangszerek képesek. A harmadik műhely a Lewis Jordan által vezetett fúvósokra szerveződött. Zenéjükben a nagyzenekari hangzásból kiindulva, ahol felépítettek és szétbontottak motívumokat, lehetőséget kaptak a tagok szólók bemutatására is. A koronát a bemutatókra a mesterek örömzenéje tette fel, Grencsó Istvánt, Lewis Jordant és Benkő Róbertet dobon a fiatalok közül Lukács Péter kísérte. Ezt követően a hallgatók bónusz és levezetésként egy jellegzetes Grencsó performanszt kaptak „Lehunyt szemű zene” címen. A zenészek a Sigil udvarának peremén, a közönséget körülvéve helyezkedtek el, Grencsó Pista körbe sétálgatva mutatta, ki szólaltasson meg egy hangot. Koppanás. Egy pendítés a bőgő húrján, gitáron. Egy hang a szaxofonból, fuvolából. Egyetlen billentyű leütése a zongorán. A háttérben a tücskök is hozzáadták a magukét, távolról beszűrődött egy éttermi társaság zsongása, a Dunán árral szemben haladó hajó pöfögése. Béke, elengedés, kisimulás. Ebben a hangulatban kezdődött a hosszú esti beszélgetés, társasági élet.

4. nap

Inspirált, egyúttal izgatott készülődés, a műhelyek alkotó zajai, mert ugyan cél, hogy az Együttlét minden órája, sőt perce adjon valamit a résztvevőknek, de azért a záróhangversenynek, annak, ami ott elhangzik, mégis megvan a maga jelentősége, hiszen az érdeklődők, a hallgatók számára akkor és ott érhető tetten, milyen művészeti eredményt sikerült kihozni a négy sűrű napból. Ugyan semmi szükség előzetes mentegetőzésre (spoiler), de azért érdemes megemlíteni, hogy a workshopok vezetői előtt a legnagyobb kihívás talán az volt, hogy egyrészt a hangszertudás, másrészt a szabad zenében szerzett jártasság tekintetében nagyon széles skálán elhelyezkedő „gyakornokokból” kellett kihozniuk olyan produkciót, amiben mindenki részt vesz és mindenki a magáénak érezheti – a legminimálisabb művészeti, minőségi kompromisszummal.

A hangulati rákészülést, az oldódást támogatta egy újabb grencsós sziporka. A részvevők merészebbjei – a többség merész volt J – a nagymarosi strandon a Dunába gázoltak és a hullámokat simogatva, paskolva hívtak elő vízi zenét, amit a partról Lewis Jordan szaxofonja kísért. A strandolók meglepetéssel vegyes érdeklődéssel fogadták a produkciót, volt, aki valamilyen vallási szertartást vélt látni. Tulajdonképpen miért is ne? Invokáció, a múzsák megidézése az esti programhoz.


A záró koncertet ismét a műhelyek bemutatkozása nyitotta, nagyszámú érdeklődő előtt, gyakorlatilag megtel a Sigil udvara. Eljöttek néhány táborlakó családtagjai, szülők, barátok, barátnők, jazz fanatikusok távoli településekről, a helyi törzsközönség és betévedtek nagymarosi turisták is és – figyelem! – olyanok is, akik a korábbi években voltak a tábor résztvevői.

Szabó Sándor Mélytengeri kutatócsoport nevű, akusztikus, elektromos és basszusgitárból, illetve három fuvolából álló formációja három darabot mutatott be: az „A tenger lélegzése”, a „Bújócska a kukoricásban” és határozott dramaturgiai ívet követő „Eszméletvesztés és feleszmélés” címűeket. Jól indult az este, a közönség hangos tetszéssel fogadta a zenét.

Lewis Jordan formációja állt legközelebb a hagyományos jazzes felálláshoz: ütősök, gitárosok, bőgősök, zongora és erős fúvós szekció foglalt helyet a pódiumon. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy a programjuk a világ nagyon sok színpadán megállta volna a helyét. Lewis is komolyan odatette magát, két versét is beleszőtte a műsorba, ugyanakkor teret hagyott és adott a fiataloknak is, akik szólókban villanhatták meg a szabad zene műveléséről elsajátított tudásukat, ovációra ragadtatva az egybegyűlteket.

A következő blokkot Benkő Robi csapata játszotta három bőgő, cselló, hegedű, dob összeállításban. Először a „Hajnal” című darabot adták elő, majd Szabados György „Miracle” című kompozíciójának átiratát játszották, csodát varázsolva a hallgatóságnak. Ezután tovább gyorsultak az események és emelkedett a hangulat.

A Grencsó, Jordan, Benkő, Miklós felállású, összeszokott zenekar adott rövid, pörgős műsort, majd az immár a fiatalokra épülő Adyton Space Orchestra eljátszotta Grencsó AMA Beat korszakából származó „Arcok” című dalának áthangszerelt változatát, illetve az erre az alkalomra írt „Ötödik” című darabját.

A szárnyaló hangulatot még egy fokkal feljebb emelte az Adyton Full Ensemble, amiben mindenki a színpadon állt. A zenéjük addig-addig kanyargott, míg végül egy Rashaan Roland Kirk motívumban csúcsosodott ki, hogy aztán átváltson, kiegészüljön az ugyanerre épülő, korábban a Budbudas repertoárjában szereplő „Száz puszi repül” című szöveges változattal. Ha valaki azt gondolná, hogy a szabadzene egyenlő a borongós világfájdalommal, ebben az estében találhatja a cáfolatot. Felszabadult öröm, harsogó jókedv – így zárult az 5. Adyton Szabadzene Műhely és Alkotó Együttlét zenei programja. „Maradjatok együtt”- kiabálta be valaki, és a jelenlevők közül ezzel minden bizonnyal sokan egyetértettek. Valóban, a szervezők elkötelezettek a folytatás mellett, és ehhez nagyon sok bíztatást kaptak az utolsó éjszakába nyúló beszélgetések során.

Több mint zene. Talán ebből az állításból kiindulva lehet kísérletet tenni annak megértésére, mitől különleges az Adyton Együttlét. Ez jól hangzik, de mi az a többlet, ami megkülönbözteti más programoktól? A működését, a fennmaradását a céljaival, lelkületével azonosuló önzetlen támogatás biztosítja. Ennek van egy pénzügyi oldala, ahol tényleg minden fillér számít. Nagy köszönettel tartozunk Nagymaros Város Önkormányzatának és a Magyar Jazz Szövetségnek a támogatásukért. Ez nélkülözhetetlen ugyan, de ettől még nem lenne különleges. Viszont különlegessé teszi azoknak a tanároknak, mestereknek, elismert és nevet szerzett zenészeknek, művészeknek az elkötelezett és önzetlen hozzájárulása, amivel terelgetik a zenében és azon túl is a magukat rájuk bízó fiatalokat. A nevüket nem sorolom, mert hátha kihagynék valakit, de a lista tekintélyt parancsoló. Ők valami más, számukra esetleg közvetlenebb hasznot hajtó tevékenység helyett vállalják, hogy eljönnek Nagymarosra és hozzáférhetővé teszik a tudásukat, tapasztalatukat. De ugyanígy önkéntes munkát végeznek mindazok, akik megszervezik a tábort évről évre, gondoskodnak a programokról, a szállásról, az ellátásról, a hangosításról, világításról, a rögzített anyagok rendezéséről, archiválásáról, közzétételéről, az Adyton honlapról, a Facebook oldalról és Youtube csatornáról, a plakátokról és a dizájnról. De említhetem David Klavins urat, aki a saját építésű nagyszerű hangszerét, az una corda piano-t már második éve a zenészek rendelkezésére bocsátja. A lelkesedésből és a minőségből lassan brand jön létre, ami egy fiatalembert arra indított, hogy anonim felajánlással „ösztöndíjat” biztosítson egy főnek, akinek nehézséget okoz a tábor költségeinek előteremtése. Az Adyton lelkületre a legjobb példát azok a fiatalok adják, akik több éve résztvevői a programoknak, és egy évig spórolva, gyűjtögetve felajánlottak egy összeget adományként az Alapítvány céljaira. (Jövőre ők fogják kiválasztani a jelentkezők közül azt, akinek a részvételét ezzel támogatják.)

De a legfontosabb az, amit a tábor résztvevői tapasztalnak. Egy fiatalember szavai a zárónapon: „arról beszélgettünk néhányan, hogy amit itt tudásban és lelkületben kaptunk, az olyan, mintha egy évig jártunk volna egyetemre”. Mindenki valami hasonlóról számolt be, ha nem is ennyire tömör megfogalmazásban, gyarapodó tudásról, pozitív emocionális, közösségi élményekről.

A zenei tartalom mellett az épülő közösség is emblematikus jele az Adyton Együttlétnek, aminek láthatatlan csatornákon terjed a híre. Az utolsó nap délutánján a Sigil kávézó egyik asztalánál hosszasan üldögélt egy négyfős társaság, köztük egy idős, élénk és csillogó tekintetű úr. Sokáig betérő turistáknak véltem őket, németül beszélgettek. Aztán egy idő múlva kiderült, hogy az idős úr Niklaus Brandtschein jezsuita szerzetes és zen mester, aki hallott a táborról, és ha már éppen Magyarországon járt, kíváncsi volt, milyen kapcsolat van itt a zene és a spiritualitás között. Amit szemlélődő, csendes külső megfigyelőként tapasztalt, azt nagyon pozitívnak találta. Talán még folytatása is lesz ennek a találkozásnak.

Emelkedett befejezés.


Grencsó Pista és társai hosszú útjuk, vándorlásuk során felfedezték a messzi-messzi Adyton Galaxist, és találtak ott egy élhető, benépesíthető helyet, ahol a minőségi művészet mellett honos a béke, a nyugalom, a szeretet. Ahol párban áll az alázat és a felelősség, a megértés és a másik véleményének tiszteletben tartása. Igazából itt volt az Adyton Együttlét helyszíne. És jó volt nekünk ott lenni. Most a visszatérés következik. És miénk a remény, hogy ez nem olyan lesz, mint Pierre Boulle regényének, A majmok bolygójának zárójelenete.

  Online Magyar Nemzet – 2019. szeptember 2.


NAGYMAROS (HU) 13 July 2019

György Szabados would be 80 years old on July 13, 2019.
The Grencsó Collective honors the Master on this day in Nagymaros, Sigil Gallery, at 7 pm.

12. July 2019:

 Listen to the Broadcast in Bartók Rádió 12th July 2019: In remembrance of György Szabados


Featuring: Grencsó Collective and the participants of the Adyton summer workshop
OPUS JAZZ CLUB will host the event
in 1093 Budapest, Mátyás utca 8.

More details:
  BMC Info

Historical feature film “THE MONTH OF DREAMS”, directed by Zoltán Bicskei, using music of György Szabados. The film is released as DVD in September 2018 with serbian / english subtitles

The film will include following music by György Szabados:

Szabados György: Három ének (kantáta Babits Mihály verseire) Three songs (Cantata on poems by Mihály Babits),
played by Dohnányi Ernő orchestra, conductor: Gábor Hollerung   3 min.
From the Győrfree publication, copyright holder: Fülöp Péter 06-20-217-56-99
Copyright holder of the composer: Judit Szabados

Szabados György and MAKUZHomoki zene/Sand music
Holtág, 3 min.

Adyton editing

Szabados György: Az események titkos története/The Secret History of events….:
from 1st CD-ről 1. from –  1:35 min.
/musicians: Szabados György-piano, Kobzos Kiss Tamás-song, Dresch Mihály and Vaskó Zsolt wind instruments/
Fonó  edition

Szabados György Elfelejtett ének/Forgotten songs:
/musicians: Szabados György-piano, Dresch Mihály-wind instruments, Geröly Tamás-percussions
/ Trió:  2:15 min.
Fonó edition

Szabados György and MAKUZ
Bu-tup, 3:30 min.


  Listen to the music in the movie 


In the spirit of György Szabados

Our free music workshop will take place this year from 21 to 26 August 2018. The venue will again be in the much appreciated SIGIL Gallery and Café in Nagymaros, which kindly housed our first music and arts’ workshop last summer.

  Collection of Pictures

Mezei Szilárd Septet: In memory of György Szabados – Opus, BMC, Budapest (HU), 2018, 18 July

Time: 6:41

Opus, BMC, VII. 18. 2018.

Mezei Szilárd (viola) 
Bogdan Rankovic (bcl, as) 
Branislav Aksin (tb) 
Ivan Burka (vibes) 
Pozsár Máté (p) 
Malina Ervin (b) 
Csik István (d)





Néhány héttel ezelőtt bevonultunk a Zeneakadémia hangkísérleti laboratóriumába. Kipróbáltuk, hogy miként működhet együtt egy szabadzenész (Grencsó István), egy elektronikus zenét és zeneszerzést tanító egyetemi tanár (Bolcsó Bálint) és egy alternatív színháztól, a filmeken át, a kortárs operáig játszó/mozgó színész (Szalontay Tünde).

A dolog igen erősen hatott ránk. A nem mindennapi élményt most szeretnénk megosztani veletek.
Kiegészültünk Heidrich Roland gitárossal.