online: JazzMa 13.05.2017
A jazz helyszínei – Szabados György háza
2017. MÁJUS 13., TURI GÁBOR
A magyar improvizatív zene legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotója 1939-ben Budapesten született, de életének utolsó három és fél évtizedét a Dunakanyar festői környezetében, Nagymaroson töltötte.
A Nap (korábban Táncsics) utcán vásárolt hagyományos parasztházat, amelyet feleségével, Jutka asszonnyal saját ízlésüknek megfelelően alakítottak át. A keskeny utcára merőleges, hosszan elnyúló, többszobás épületet régi bútorokkal, képzőművészeti alkotásokkal és népművészeti tárgyakkal tették otthonossá. A gyeppel és virágokkal díszített udvarból lépcső vezet a ház mögött magasodó, a Dunára és a visegrádi fellegvárra pazar kilátást nyújtó domb lépcsőzetes teraszára.
Szabados számára nagymarosi ház a béke és az ihlet szigete volt. A közeli állomásról orvosként évtizedeken át naponta járt Budapestre dolgozni, a háromnegyedórás utazásokat olvasásra, elmélkedésre és komponálásra használta fel.
A túlnyomórészt svábok lakta település lakói megszerették a művészkülsejű doktor urat, aki készségesen segített a problémákkal küszködő betegeknek. A számos alkotónak, értelmiséginek otthont adó város 2010-ben díszpolgári címmel ismerte el Szabados munkásságát, házán ünnepélyesen felavatott emléktábla örökíti meg a nevét.
A város megbecsült polgárának tekintett, aktív életében könyvrestaurátorként dolgozó Jutka asszony férje halála (2011) óta is gondosan ápolja a házat és a kertet. Szabados utcára néző dolgozószobája érintetlenül őrzi a mester tárgyait, köztük kedves zongoráját, amely sok kiemelkedő műve megszületését segítette elő. Másik zongoráját az Adyton rendezvényeknek is otthont adó Sigil galéria-kávézónak használatba adta az özvegy.
Nagymaros honlapja az MTI és a kultúra.hu közelményeiből átvett méltatásokkal állít emléket Szabados György életének és munkásságának. Részletek:
„Szabados György 1939. július 13-án született Budapesten, az improvizatív kortárs zene Európa-szerte ismert alakja. Rendkívüli zenei adottsága, rögtönző zongorajátéka, folytonos kifejező, komponáló kedve már kisgyermekkorában megmutatkozott. Zenei tanulmányait magánúton végezte, apja kívánságának eleget téve közben orvosi diplomát is szerzett. Ő is a dzsesszben találta meg azt a nyelvet, amellyel improvizatív képességeinek formát adhatott, azonban nem egyértelműen dzsesszmuzsikus. Zenéje rendkívül dinamikus, a hagyomány és a modernitás értelmében is európai és magyar zene, telve a spontaneitás frissességével és a szellem erejével. Alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniájára alapozza. Nevéhez fűződik az 1964-es kiadású, B-A-C-H élmények címet viselő lemez, amely az első szabad zenei felvételnek számít hazánkban. 1975 és 1988 között a Kassák Klubban a Kortárs Zenei Műhely vezetője volt, 1983-ban megalakította a Magyar Királyi Udvari Zenekart, 1988-ban a Szabad Zene Nyilvánossága klubot.
Művészetének elismeréséül 1972-ben elnyerte a San Sebastian-i fesztivál szabad zenei nagydíját, 1983-ban megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben a Magyar Művészetért díjat, 2001-ben a Szabó Gábor-életműdíjat, 2008-ban a Magyar Jazz Díjat és 2011. március 15-ei nemzeti ünnepen zeneszerzői munkásságáért vehette át a Parlamentben a Kossuth-díjat.
http://www.khmertracks.com/youtube/id/mTP5fAKPiqw