LP Backside Text:
Though affiliated to jazz in the first place, György Szabados is also an outstanding figure of Hungary’s musical and intellectual life. Born in 1939, he was among the few to help to develop jazz as an independent genre in Hungary. In 1972 his quintet won the renowned San Sebastian Jazz Festival Grand Prize.
He produced an album, Wedding, with a quartet in 1975; the music was rather abstract and difficult to approach, however, the record was a success both in Hungary and abroad. It was an important turning point in his life when he established the Kassak Workshop for Contemporary Music to help a new generation of musicians to develop a free and intuitive type of musical practice and to acquire a specifically Hungarian idiom. This experimental workshop has in the past two years helped Szabados to develop a new style in relatively long pieces composed for fairly large groups and introduced to the public at the 1981 Debrecen and 1982 Nagykanizas Jazz Festivals. Adyton, one of these works, features in this record.
Szabados’s art is best characterized by a mental attitude that considers Central-Eastern Europe as the centre of “free balance” from where it is possible to see, assess and accept cultural influence both from east and west. This stances of his determines Szabados’ artistic foundations and affiliations: Eastern music, Hungarian (chiefly Transylvanian) folklore, Bach and primarily Bartók, all whose heritage he seeks to develop to suit requirements of the day. The Szabados oeuvre also includes a growing collection of musical essays. The present album is a selection of Szabados’ output over the past few years, including pieces for trio and the monumental Adyton in three movements. The double meaning of the title clearly refers to the composer’s frame of mind and artistic endeavors.
Ady, the poet, is a symbol of the most progressive trends in art and thinking in Hungary, of experiments and soul-searching to identify and explore the controversial notion of being Hungarian. The other meaning of Adyton is related to Greek philosophy, in which it signifies “the innermost shrine” (the word was borrowed from the book Pathmos III by philosopher Béla Hamvas).
The highly associative first movement of of the composition conjures up free images of the suspense and anticipation before man’s eternal desire to be admitted into the FEAST, this great communal rite, is fulfilled. With its carefully composed notes and rhythm, the second part evokes the harmony searched for the feast. The third movement brings back free improvisation; the exultant flight of the music is suggestive of harmony found in our peace of mind and the dignity of purification by admission to the community.
Szabados’ companions on this album, Sandor Vajda, successful in other groups as well and a decade-long partner to Szabados, and “Kazmer” Antal Farago, an outstanding specialist of free percussion in this country, make their contributions to the creation of a strange and individual musical world by producing a well-balanced, floating-fluttering rhythmic pattern to accompany the most prominent figures of “new wave” jazz in Hungary.
This synthesis of free jazz and contemporary music, though rather difficult to understand and appreciate, has a large following among young Hungarians.
In finding their way from art of “lower order” towards “quality art”, the followers of progressive youth movements in Hungary have discovered Szabados’ music for themselves, which is why we recommend this album to them.
János Kőbányai
A borító hátoldalán:
Szabados György nemcsak a magyar jazz, de a magyar zenei és szellemi élet kiemelkedő személyisége. 1939-ben született, egyik bábája az önálló magyar jazz megszületésének. 1972-ben ő nyeri el kvintettjével a rangos San Sebastiani Jazz Fesztivál free nagydíját.
1975-ben Esküvő címen jelentet meg — kvartett formációban — albumot. Ez — noha nehezen befogadható, elvont darabokat tartalmazott —átütő sikert aratott Magyarországon és külföldön egyaránt. Pályája jelentős állomása volt a Kassák Kortárszenei Műhely megalapítása és irányítása, ahol egy fiatal muzsikus generáció számára adta át a szabad, intuíciós muzsikálás és a magyar zenei gondolkodás gyakorlatát. Ebben a kísérleti műhelyben alakult ki az utóbbi két év nagyobb szabású, népesebb formációkra írt műveinek stílusa — az 1981-es Debreceni és az 1982-es Nagykanizsai Jazz Fesztivál volt az ősbemutatójuk —amelyek közül az első, az Adyton, ezen a lemezen szerepel.
Szabados művészetére a legjellemzőbb az a tartás és szellemi nézőpont, amely Közép-Kelet-Európát tekinti-vállalja a „szabad egyensúlyok” központjának, ahonnan szemléli, megítéli és befogadja a keletről és nyugatról érkező kulturális hatásokat. Ez a pozíció és magatartás határozza meg művészete kiinduló és kapcsolódási pontjait: a keleti zenét, a magyar (elsősorban erdélyi) folklórt, Bachot és mindenekelőtt Bartók örökségének továbbvitelét, aktualizálását. Az elmélyült alkotómunka hátországához tartozik, zenei tárgyú esszéinek örvendetesen szaporodó sorozata is. Ez a lemez az utóbbi évek terméséből ad válogatást. A trióra irt kompozíciók mellett a háromtételes, monumentális Adytont is tartalmazza. A cím kettős jelentése metsző pontossággal világítja meg nemcsak a mű, de Szabados gondolatvilága, művészi törekvései lényegét is. Ady neve az újkori magyar történelem legprogresszívabb gondolati irányait és útjait fémjelzi; a „mi a magyar” sors és identitás legszenvedélyesebb és ugyanakkor leggyötrőbb-mélyebb kereséseit, meghatározás kísérleteit, — az „Adyton” másik értelme: a görög filozófiában (Hamvas Béla filozófus Pathmos III. című könyvéből került a darab címéül ez a fogalom) a „legrejtettebb szentélyt” jelenti.
A mű első szabad, asszociatív tétele az örök emberi vágyat, várakozásteli hangulatot, feszültséget intonálja, amely a közösségre találásra, a nagy közösségi ,rítusra; az ÜNNEP megélésére, az abban való teljes részvételre irányul. A középső rész minden hangja, ritmusa kötött, megkomponált: maga a szertartás-ünnep; a keresett harmónia. A harmadik tétel ismét a szabad improvizációnak nyit teret; himnikus szárnyalása a megtalált harmóniát, a lélek felszabadult békéjét, a megtisztulás-föloldódás fenséges méltóságát hirdeti.
Szabados György társai közül Vajda Sándor — tíz éve dolgoznak együtt — számos más jazzegyüttes sikerkovácsa is, ő és Faragó „Kázmér” Antal — a free dobolás legkiválóbb magyar specialistája — egy sajátos, kiegyenlítő-lebegő ritmikával járulnak hozzá ennek a különös zenei világnak a megteremtéséhez. Az Adytonon közreműködő zenészek a magyar jazz „új hullám” legkitűnőbb képviselői.
A free jazz kortárszenei szintézisnek — a nem könnyen befogadható zenei nyelvnek, gondolkodásmódnak — érdekes, de nem érthetetlen, hogy széles tábora van a magyar fiatalok körében. A hetvenes, majd a nyolcvanas évek eleji progresszív ifjúsági mozgalmak nemzedékei — az „alacsony rendűtől a magas felé” tájékozódás során — felfedezték maguknak Szabados György művészetét. Ezt a lemezt nekik is ajánljuk.
Kőbányai János
LP Text auf der Rückseite:
Obwohl György Szabados in 1. Linie im Jazz zu Hause ist, ist er auch eine herausragende Persönlichkeit im ungarischen Musik- und intellektuellen Leben. Geboren 1939, war er einer unter den wenigen, die halfen den Jazz in Ungarn zu einem unabhängigen ungarischen Idiom hin zu entwickeln. 1972 gewann sein Quintett den erneuerten “San Sebastian Jazz Festival Grand Prize”.
Er produzierte 1975 sein Album mit dem Titel “Hochzeit (Esküvő)” Die Musik aus schwer nachzuvollziehenden, abstrakten Stücken bestehend, trotzdem wurde die Platte ein bedeutender Erfolg, sowohl in Ungarn als auch im Ausland. Eine wichtige Station seiner Laufbahn war die Gründung und Leitung des “Kassák’s Workshops für Zeitgenössische Musik”, um einer neuen Generation Musiker zu helfen, einen freien und intuitiven Typ des Musizierens zu entwickeln und eine sehr spezielle ungarische “Sprache” zu erwerben. Dieser experimentelle Workshop half Szabados in den vergangenen 2 Jahren einen neuen Stil zu kreieren, relativ lange Kompositionen für große Formationen. Die Uraufführung dieser Werke fand während der Jazz Festivals 1981 in Debrecen und 1982 in Nagykanizsa statt. Das erste dieser Werke, “Adyton” ist auch Teil dieser LP.
Bezeichnend für Szabados’ Kunst sind die Haltung und geistige Sichtweise, die Mittel-Ost-Europa als Zentrum der „freien Gleichgewichte” erachtet und sich in diesem Sinne engagiert; sie beurteilt und integriert kulturelle Einwirkungen vom Osten und vom Westen. Diese Position und dieses Verhalten bestimmen die Ausgangs- und Bindungspunkte seiner Kunst: die orientalische Musik, die ungarische (vor allem transsilvanische) Folklore, Bach und vor allem das Weitertragen und die aktualisieren des Bartókschen Erbes. Die erfreulich wachsende Sammlung seiner Essays über verschiedene musikalische Themen gehört auch zum Hintergrund der vertieften schöpferischen Arbeit. Das vorliegende Album ist eine Auswahl von Werken der letzten Jahre. Es enthält neben den Kompositionen für Trios das monumentale „Adyton“ in drei Sätzen. Die Doppelbedeutung des Titels erleuchtet mit schneidender Klarheit das Wesentliche – nicht nur – des Werkes, sondern auch der Gedankenwelt und der künstlerischen Bestrebungen von Szabados.
Ady, der Dichter ist ein Symbol für die meist progressiven Kunsttrends und Denkrichtungen der neuzeitlichen ungarischen Geschichte; aber auch für den Versuch einer Bestimmung und die Suche nach einer Antwort auf die Frage „was ist Ungarisch” im Bereich des Schicksals und der Identität auf eine meist leidenschaftliche und peinlich-tiefere Weise. Die andere Bedeutung von „Adyton“ stammt aus der griechischen Philosophie, in welcher es bedeutet: „das Allerheiligste im Tempel”. Der Begriff ist dem Band III. des Pathmos vom Philosophen Béla Hamvas entlehnt.
Der erste freie, assoziative Satz des Werkes intoniert erwartungsvolle Stimmung, Spannung, gerichtet auf das Auffinden der Gemeinschaft, des großen gemeinschaftlichen Ritus: das Erleben der FEIER, der ewigen menschlichen Sehnsucht der völlige Teilhabe. Der mittlere Teil ist sorgsam komponiert zwischen Klängen, und Rhythmen: es ist die Zeremonie-Feier selber; die gesuchte Harmonie. Der dritte Satz bietet wieder der freien Improvisation Raum: ein triumphierender Flug der Musik deutet Harmonie, einen befreiten Seelenfrieden, eine erhabene Würde der Läuterungsauflösung an.
Die Gefährten von György Szabados in diesem Album: Sándor Vajda, mit dem er schon zehn Jahre zusammen gearbeitet hat – hat schon zahlreiche andere Jazz-Ensembles zum Erfolg geholfen. Er und Antal Faragó „Kázmér” – der hervorragendste ungarische Spezialist der freien Percussion – tragen mit einer eigenartigen ausgleichenden-schwebenden Rhythmik zur Schaffung dieser besonderen Musikwelt bei. Die Musiker von Adyton sind die besten Vertreter der „neuen Welle” des ungarischen Jazz.
Diese zeitgenössische Synthese des Free-Jazz, obwohl sie schwer zu verstehen ist, hat eine große Gefolgschaft unter jungen Ungarn.
In dem sie ihren Weg von Kunst niedriger Art zur Qualitätskunst gefunden haben, entdecken die Vertreter der progressiven Jugendbewegung der 70er und 80er Jahre in Ungarn Szabados Musik für sich. Deshalb widmen wir ihnen dieses Album.
János Kőbányai (1982)
Übersetzung: Marianne Tharan (April 2016)
