[In: https://epa.oszk.hu/00000/00005/00010/zona02.html]

A lélek elveszejtett kertje

A Gaiai Ökológiai Filmújság novemberi tévéadása a természettől elszakadt emberi lélek torzulásáról faggatta az orvost, az antropológust, a természetgyógyászt, az ökológust, a néprajz kutatóit, az írót, a zeneszerzőt, a filmrendezőt és a közgazdászt. A riporter Hollós László volt.

Szabados György:

Szabados György zeneszerző: — Minden az emberi lélek kivetülése, minden, ami körülöttünk van, a mi pillantásunk következménye, és minden abból fakad, hogy mi egy rejtett, nehezen azonosítható, ám mégis mindnyájunkra egységesen érvényes, közös azonosság képviselői vagyunk. A zene mindig kétoldalú dolog. Egyrészt, hasonlóan a világunk minden tárgyi és cselekedeti részéhez, van egy látványos, kézzel fogható vonatkozása. De van egy megfoghatatlan, mély, félig-meddig túlvilági dimenziója is. E tekintetben a zene szinte egyedülálló helyzetben van a művészetek között, hiszen hidat jelent az úgynevezett túlvilág és e világ között. Ebben a zenében alámerülni, ennek a zeneiségnek a mélyén megtalálni az előbb említett azonosságot: azt hiszem, ez volt egész életem legizgalmasabb munkája és tanulmánya. Le kellett számolni minden olyan stílusjeggyel és zenei megszólalással, amely mögött emberi megszólalás van — ez alapfeltétel –, amely nem abból a pillanatból fakad, amikor az ember jelen idejű lényként a legfrissebb és legtisztább kapcsolatot éli meg a környezettel.

Ha az ember egy ponton meg tudja vetni a lábát, amely pont alkalmas arra, hogy az addig nem teljesen tiszta tevékenységét visszafordítsa, helyreállítsa egy eredendően tiszta attitűddé és tevékenységgé, akkor azon a ponton valóban meg kell vetni a lábunkat. És ezt már kisgyermek-korban el kell kezdeni ahhoz, hogy erre építeni lehessen egy olyan belső világot és ennek következményeit, amely talán esélyt ad arra, hogy e lelki alapon megváltoztassuk azt a világot, amelyben élünk, és amelyben élni szeretnénk. Azt kellett megtanulnunk az elmúlt évszázadok alatt, hogy ez a világ meg van teremtve, és jól van megteremtve, s ezt a világot fönn kell tudni tartani. Ehhez pedig majdnem isteni szintű gondolkodásra és lelki emelkedettségre van szükség.