BIOGRAPHY:

Sík Sándor
was a Hungarian piarist teacher, Provincial, poet, translator, literary, religious writer, scout leader, member of the Hungarian Academy of Sciences (1946-49), the Kossuth Prize (1948), a major Hungarian lyricists of the 20th century.
(Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. september 28.)
Involved in György Szabados "Body of Work":
I was able to write “Jelenés” (Revelation) wondering: What will this musician from afar think, if he meets the unanswerable fears of our fates? The archaic text for “Jelenés”, I found in Sándor Sík’s drama “István király”. Following my first intuition, I put the final verse at the end of the piece, then I composed an appropriately archaic sounding melody for it. The theme and the finished piece didn’t surprise Makuz’s extraordinary musicians, as this may as well be their musical native tongue. And then with Roscoe’s stirring “chanted” solo; like a cry straight from upward looking middle ages, as if right now he were “howling” from there, and alive in that time; about things we no longer have in our memories.”
Azzal a kíváncsi örömmel: vajon mit s miről vall majd ez a messziről jött zenészember, ha a mi sorsunk megválaszolatlan szorongásaival találkozik? A Jelenés archaikus szövegére Sik Sándor: István király c. drámájában leltem. Az eredetit, intuíciómnak megfelelően, egy, a darab végére került záró versszakkal egészitet-tem ki, s talán hasonlóképpen hitelesnek tőnő, archaizáló dallamot komponáltam hozzá. A tematika és a kész darab a Makuz kiváló muzsikusainak nem volt meglepetés, hiszen szinte már ez a zenei anyanyelvük. Roscoe pedig olyan dolgokat „regölt” megrázó szólójában az égre tekintés középkorából, mintha ma is onnan „üvöltene”, ma is benne élne. Olyanokat, amiről nékünk már nincsenek is emlékeink.
Den archaischen Text für „Jelenés“ fand ich durch das im Drama von Sándor Sik: „König István“. Das Original habe ich – meiner ersten Intuition folgend ergänzt, und ich setzte den abschließenden Vierzeiler ans Ende des Stückes, dann komponierte ich dafür eine entsprechend archaisch klingende Melodik. Die Thematik und das fertige Stück überraschte die außergewöhnlichen Musiker von „MAKUZ“ nicht, denn dies ist bereits ihre musikalische Muttersprache. Roscoe seinerseits hat in seinem erschütternden Solo von Ereignissen aus dem Himmel-fokussierenden Mittelalter erzählt, als ob er heute noch von dort herüberbrüllen, heute noch da leben würde. Von solchen Sachen, von denen wir keine Erinnerungen mehr haben.
LIST OF WORKS:
Poetical works:
- Szembe a Nappal, Bp., 1910.
- A belülvalók mécse, Bp., 1912.
- Sík Sándor költeményei, Bp., 1916.
- Maradék magyarok, Bp., 1920.
- Csend, Bp., 1924.
- Sarlósboldogasszony, Berlin, 1928.
- Fekete kenyér, Bp., 1931.
- Magányos virrasztó, Bp., 1936.
- Az Isten fiatal!, Bp., 1940.
- Sík Sándor összes versei 1910-1940, Bp., 1941.
- Győzöd-e még?, Bp., 1945.
- Tizenkétcsillagú korona: Versek a Boldogságos Szűz Máriáról, Bp., 1947.
- Őszi fecske, Bp., 1959.
- Áldás, Bp., 1963.
- Sík Sándor összegyűjtött versei, Bp., 1976.
Dramas:
- Ébredés, Bp., 1916.
- Salamon király gyűrűje, Győr, 1916.
- Alexius, Bp., 1918.
- Zrínyi, Bp., 1923.
- A boldog ember inge, Bp., 1930.
- István király, Bp., 1934.
- Advent, Szeged, 1935.
Fictions:
- Hét szép história, Bp. 1921.
Literary works:
- Mindszenthy Gedeon élete és költészete, Bp., 1910.
- Gárdonyi, Ady, Prohászka: Lélek és forma a századforduló irodalmában, Bp., 1929.
- Pázmány, az ember és író, Bp., 1939.
- Zrínyi Miklós, Bp., 1940.
- Esztétika, I-III, Bp., 1943; 1946; Szeged, 1990.
- Az olvasás tudománya, Szeged, 2000.
Corrections and additions are welcome – please contact webmaster: info@györgy-szabados.com