J. Király Istvánnak a „(FEL)FORDÍTOTT ARÁNY Debreceni Jazz Napok 1988.” című cikkéből idézünk (Film Színház Muzsika, 1988. 08. 13.):
…Három koncerten találtam szemtől szembe magam a teremtő energia nem halványuló, eltéveszthetetlen jeleivel.
…(Az egyik az) az ötvenpercnyi, redkívüli rétegezettségű mű, amelyet Szabados a fesztivált záró szólóhangversenyén mutatott be, a hallott élmény komplexitásához, virtuozitásához képest szinte személytelen könnyedséggel, fegyelemmel.
Ha létezik „abszolút” zene, akkor ez az: a kétségbevonhatatlan erő, szigor és morális felelősségtudat tonális megtestesülése…