BIOGRAPHY:
Juhász Ferenc
Hungarian poet
*16 August 1928 in Biatorbágy, Hungary – + 03 December 2015
Involved in György Szabados "Body of Work":
Excerpt from the LINER NOTES of LP: 
1985: A szarvassá vált fiak (The Sons Turned into Stags):
“The basis of the composition, which requires great improvisational practice, is the legend of a Transylvanien KOLINDA (Christmas mountain folk song) of the same title well-known in Eastern Europe in several local variations. Béla Bartók was the first to draw from the story of the sons who lived and died for renewal and purification in his nature hymn. Poet Ferenc Juhász made it into a poem threateningly full of doubts in witch modern age with its progress, industrial civilization and its ideology, the unwary mind’s paradise on earth became the torturing scene of human revival, from which this piece of music started on its way.“
Részlet a lemezborítóra írt szövegből: “The Sons Turned into Stags – A szarvassá vált fiak”
A nagy improvizatív gyakorlatot igénylő kompozíció alapjául egy Kelet-Európában ismert, azonos című erdélyi, un. kolinda (karácsonyi, havasi népének) mítosza szolgál, amely már eredeti környezetében is több variációban él. Elsőként Bartók Béla használta fel, öntötte természet-himnuszos műzenébe a megújulásért és megtisztulásért élő-haló fiúk történetét, majd Juhász Ferenc, a költő faragott belőle poémát, de már vészjóslóan kétségekkel telít, amelyben a modern kor: az ipari civilizáció és ideológiája, a korszerűség és a haladás, az óvatlan elme földi paradicsoma lett az emberi újjászületés gyötrelmes terepe, – ahonnan ez a zene járja ösvényeit. A történet itt már végképpen drámai egyéni és közösségi mivoltában egyaránt.
Ausschnitt aus den LINER NOTES der LP: “The Sons Turned into Stags – A szarvassá vált fiak”
Als Grundlage für die Komposition, welche eine große improvisative Praxis verlangt, diente das Mythos einer in Osteuropa bekannten sog. Kolinda (Weihnachtslied in den Siebenbürgischen Hochgebirgen) mit dem gleichen Titel. Die Kolinda lebt in ihrer ursprünglichen Umgebung bereits in verschiedenen Variationen. Als erster bearbeitete Béla Bartók* die Geschichte der für Erneuerung und Läuterung lebenden und sterbenden Söhne und goss das Thema in Form von Naturhymne-Musik. Der Dichter Ferenc Juhász verarbeitete das Lied in ein Gedicht, aber hat es mit gefahrdrohenden Zweifeln geladen, wo das moderne Zeitalter: die Industriezivilisation und ihre Ideologie, die Modernität und Fortschritt, das irdische Paradies des unachtsamen Geistes zum schmerzhaften Boden der menschlichen Neugeburt wurden – und diese Musik beginnt hier ihren Weg zu gehen.
LIST OF WORKS:
- Szárnyas csikó (versek, 1949)
- A Sántha család (elbeszélés, 1950)
- Apám (versek, 1950)
- Új versek (versek, 1951)
- A jégvirág kakasa (komikus eposz, 1951)
- Óda a repüléshez (versek, 1953)
- A Nap és a Hold elrablása (verses mesék, 1954)
- A tékozló ország (eposz, 1954)
- A virágok hatalma (versek, 1955)
- A tenyészet országa (összegyűjtött versek, 1956)
- Virágzó világfa (válogatott versek, 1965)
- Harc a fehér báránnyal (versek, 1965)
- Gedichte (1966)
- Mit tehet a költő? (tanulmányok, cikkek, interjúk, 1967)
- A Szent Tűzözön regéi (versek, 1969)
- Anyám (versek, 1969)
- Vázlat a mindenségről (esszék, 1970)
- A halottak királya (eposz, 1971)
- A megváltó aranykard (versek, 1973)
- A mindenség szerelme I-II. Összegyűjtött versek 1971-1973 (1973)
- Írás egy jövendő őskoponyán (esszék, 1974)
- Három éposz (eposzok, 1975)
- Szerelmes hazatántorgás (versek, 1977)
- Csikóellés (versek, 1978)
- Három vers. Három évtized. A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujában (versek, 1978)
- Összegyűjtött művei I.-III. (1978-1980)
- Versek és époszok (1978)
- Eposzok és versek (1978)
- Versprózák (1980)
- Remény a halálig (versek, 1983)
- A boldogság (naplóversek, 1984)
- Halott feketerigó (eposz, 1985)
- A csörgőkígyó hőszeme (versek, 1987)
- Fekete Saskirály (eposz, 1988)
- A hazatérő halott (versek, 1988)
- A tízmilliárd éves szív (versek, 1989)
- Föld alatti liliom (versek, 1991)
- A csönd virága (válogatott versek, 1991)
- Krisztus levétele a keresztről (versek, 1993)
- Világtűz (versek 1989-1994, 1994)
- Pupillák (szonettciklus, 1995)
- Pipacsok a pokol fölött (versek, 1996)
- A szenvedések Édene (versek, 1998)
- Isten elégetett tükre (1999)
- A lezuhant Griffmadár (versek, 2000)
- Az őrangyal és a szél (versek, 2003)
- Halálszivárvány (versprózák, 2004)
- Halandóság-mámor (versek, 2007)
- Pacsirta a szívben (versek, 2008)
- Szívbe nyomott mag (beszélgetés Csábi Domonkossal, 2008)
- A gyermekkor csontváza (versek, 2010)
- A Pegazus istállói (versek, 2012)
LINKS:
Wikipedia
Wikipedia
Corrections and additions are welcome – please contact webmaster: info@györgy-szabados.com
